Tisztelt Olvasó!
Egy 150 éves tévtantól szabadulhat meg az emberiség, ha a reményem igazolódik, és az Akadémia elnöke valóban igazi tudósként viselkedik.
Annyit azért érdemes megfigyelni, hogy az alábbi levél egy évszázados vita végére tesz vitathatatlanul pontot. Az, hogy ez az ismeret társadalmilag mikor hasznosul, kizárólag az értelmiségen múlik. Arra nagyon kicsi az esély, hogy a szaktudomány társadalmi nyomás nélkül magáévá tegye, hisz ehhez ki kellene dobnia a témával kapcsolatos fáradozásuk 99%-át.
A most felnövekvő, tudományos kérdésekben elfogulatlan ifjúság lehet legtermékenyebb befogadója ennek az ismeretnek, hiszen nekik létkérdés, hogy ezt a kifulladt, összeomláshoz közelgő civilizációt új alapokra helyezzék.
Vegyük észre, hogy civilizációnk tisztán anyagi alapon szervezi társadalmi életét, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a vállalkozás lehetetlen. Ennek oka az anyagvilág azon természetében keresendő, hogy mindig a legkisebb energiaszintű állapotra törekszik, aminek eredménye a leépülés. Az élet fejlődést kíván, az anyag pedig leépülést. Élet-halál harcot vívunk. Ha életünket pusztán anyagi alapokra helyezzük, végünk van.
A honlapom, és benne ez az írás, világosan bizonyítja, hogy az anyagtól nem származhat élet. Tehát aki az élet pártján áll, annak anyagon túli dologban kell gondolkoznia.
A Feltámadás ünnepe nagyon alkalmas idő erre.
Áldott ünnepet kívánok minden kedves Olvasónak!
Gyirán István
Lovász László úr
elnök
Magyar Tudományos Akadémia
1245 Budapest, Pf. 1000
Tisztelt Elnök Úr!
Mint tudományos kérdésekben a legmagasabb szinten illetékes szervezet vezetőjét kérem, hogy köztestületük szíveskedjen állást foglalni az alábbi tudományos ellentmondás megítélésében:
Fercsik János A relativitás szemlélete c. könyvében az alábbi módon fogalmazza meg azt a trivialitást, mely szerint a környezetünkben egyidejűleg jelenlévő anyagi részecskéknek semmilyen információjuk nincs a körülöttük lévő többi részecskéről, bármilyen közel legyenek is egymáshoz:
„A fénykúpon kívül eső téridőtartományok ITT és MOST ismeretlenek és befolyásolhatatlanok számunkra! De hiszen – vetheti közbe bárki – az x-tengely (és az arra írt JELEN) is ebben a „kívül eső” tartományban van!! Igen, ez az igazság! ITT és MOST, a tőlünk távolabb (nem az origóban) zajló JELEN-beli eseményeket sem ismerhetjük, és nem is befolyásolhatjuk.”[1]
Fenti idézetben a szerző az emberi személyekre értelmezte ezt a törvényszerűséget, de az állítás természetesen igaz minden tömegpontra, így az élő szervezetet alkotó atomokra, molekulákra is.
Miért fontos ez? – Azért, mert ez a fizikai törvényszerűség kizárja az élet kémiai (probiotikus) evolúció útján történő keletkezését. Tudniillik a részecskék egymástól való elszigeteltsége lehetetlenné teszi azt, hogy a különböző tömegpontok (atomok, molekulák) együttműködő rendszert alkossanak, hiszen mint olvastuk, egymástól semmilyen információt nem kaphatnak és egymást nem is befolyásolhatják! Vagyis az élettelen anyagi részecskék „nem tudnak” a környezetük létezéséről, ezért lehetetlen, hogy bármilyen szerveződést létrehozzanak.
Az életkeletkezés fenti – véleményem szerint téves – elméletét így fogalmazza meg egy gimnáziumi tankönyv:
„Az abiogén életkeletkezés evolúciós elmélete szerint az élet a Földön, a fizikai és a kémiai törvényszerűségek szerint alakult ki. A megjelenő élőlények folyamatosan alkalmazkodtak a változó körülményekhez.”[2]
Az idézet két téves állítást is tartalmaz:
– Egyrészt nem lehet igaz a feltételezés, hogy az élet a fizikai és a kémiai törvényszerűségek szerint alakult ki, mivel ismerünk minden fizikai és kémiai törvényszerűséget, – hiszen mi fogalmaztuk meg azokat –, de ezek alapján az életkeletkezés nem modellezhető.
– Másrészt – az előzőekben leírt fizikai körülmény miatt –, az élettelen tömegpontokból álló probiotikus kezdemények sem alkalmazkodhattak a környezetükhöz, mivel arról semmilyen információ nem juthatott el hozzájuk.
Összegezve: Fizikai képtelenség az a feltételezés, mely szerint élettelen anyagból a körülményekhez „alkalmazkodó” élőlények alakulhatnak ki.
Tovább megyek: az élő rendszerek sem „működhetnek” pusztán az élettelen fizika törvényei szerint, mert az a tulajdonságuk, hogy „emlékeznek” a múltra, és „elképzelésük” van a jövőről, – vagyis hogy felfogják és kezelik az idődimenzió menti tulajdonságaikat –, az élettelen anyag fizikai tulajdonságaiból nem származhat. Mindennapi tapasztalat, hogy az élettelen anyag nem foglalkozik semmiféle tulajdonságával, ami természetes, hiszen – az idézett fizikai törvényszerűség miatt – nem is tudhat sem a maga, sem a környezete létezéséről. Tehát fizikai képtelenség az, hogy az élettelen anyag kezelje az idődimenzió menti tulajdonságait, vagyis hogy célszerűen viselkedjen.
Az élettelen anyag nem viselkedik és nem is viselkedhet önmagából adódóan célszerűen. Az értelmes ember képes az élettelen anyagból célszerűen viselkedő eszközöket készíteni, de ez a célszerűség az ember intelligenciájából származik. Az élettelen anyag csak hordozója, megjelenítője az ember e magasabb rendű természetének, de önmagától nem származhat a célszerű viselkedése.
Tisztelt Elnök Úr! Nem először fordulok az Akadémiához ezzel a kérdéskörrel, de a korábbi megkeresésem válasz nélkül maradt. Most viszont látom, hogy az Ön személyében egy igazi tudós ember került a testület élére, és egy tudós számára a tudományos igazság fontosabb, mint az aktuális társadalmi ideológia kiszolgálása. Ennek reményében fordulok most Önhöz, illetve az Ön által vezetett intézményhez azzal a kéréssel, hogy szíveskedjenek állást foglalni az idézett fizikai törvényszerűség, és a probiotikus evolúció közötti ellentmondás kérdésében.
Baja, 2015. április 6.
Tisztelttel és köszönettel:
Gyirán István
6500 Baja, Lőkert sor 39/C
[1] Fercsik János: A relativitás szemlélete (Magvető – Budapest, 1978)
[2] (Gál Béla: Biológia 12. gimnáziumi tankönyv – Mozaik Kiadó - Szeged, 2006.)
Szarka
László mesél, mind Bodó, mikor a bor árát kérik….
Pedig a kérdés
világos volt: „… szíveskedjenek állást
foglalni az idézett fizikai törvényszerűség, és a probiotikus
evolúció közötti ellentmondás kérdésében.” – Vallásról szó sem esik, csak arra
hívom fel finom a figyelmüket, hogy egy bizonyos fizikai törvényszerűség
kizárja azt a hipotetikus folyamatot, aminek az élet véletlenszerű kialakulását
tulajdonítják.
A korrekt válasz ez
lehetetett volna: „köszönjük, hogy
felhívta az ellentmondásra a figyelmet, kollégáink meg fogják vizsgálni a
kérdést”, vagy pedig az, hogy „a
látszólagos ellentmondást a tudomány már tisztázta, az ezzel kapcsolatos
eredményekről itt és itt (Internet, folyóirat, könyv) tájékozódhat”. –
Valami ilyesmit várna el az ember egy nagy tekintélynek örvendő, a lakosság
által jól megfizetett tudományos testülettől, gondolván, hogy a munkájukat a köz érdekében végzik, és a gyerekeink fejét nem tömik
hazugságokkal.
Korrekt válasz
helyett Szarka László elsüt néhány sztereotip, a kérdéssel semmilyen
kapcsolatban nem álló bölcsességet, és többek között ezt írja:
„Az abiogén
életkeletkezés evolúciós elméletében lévő véletlenek igenis megtörténhettek, …”
majd később így
folytatja:
„Nem lenne célszerű, ha tudományos kérdésekben az
igazságot hipotetikus, …. szempontok alapján
határoznánk meg, …”.
Kérdezem Szarka
Lászlót, hogy az abiogén életkeletkezéshez feltételezett, de tudományos
eszközökkel leírhatatlan és elképzelhetetlen véletlenek feltételezése nem
tartozik a hipotetikus eszközök közé?
Ami pedig Ralph
Cicerone szavait illeti, teljesen egyetértek vele: a hit és a tudomány valóban
nem zárják ki egymást, kivéve a Szarka Lászlóhoz hasonló elfogult, és meggyőződéses
materialista írástudókat.
[1] Fercsik János: A relativitás szemlélete (Magvető – Budapest, 1978)
[2] (Gál Béla: Biológia 12. gimnáziumi tankönyv – Mozaik Kiadó - Szeged, 2006.)