„Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie. Akinek füle van, hallja meg!”

(Mt 11,11-15)

 

„Beszéde során a mennyek országával kapcsolatban Jézus „erőszakosokról” tesz említést, és arról, hogy a mennyei országa „erőszakot szenved”. Máté evangélista írásának minden bizonnyal leghomályosabb, legnehezebben érthető kijelentései ezek, amelyek pontos jelentéséről a  szentírástudósok között sincs egyetértés. Egy lehetséges, pozitív tartalmú értelmezés szerint az „erőszakosok” azok lehetnek, akik azonnal felismerik Isten országát és jószándéktól vezérelve rögtön igyekeznek megszerezni annak javait.” (http://evangelium.katolikus.hu/ dátum: 2015-12-10)

Magyarázat:

A szentírástudósok nem értik Jézus szavait, mert a hivatalos természettudomány nem tud az Isten országáról semmit, mivel nem tekinti tudománya tárgyának. Mi viszont már tudunk. Tudjuk, hogy Isten országának az alaptörvénye – a szereteten alapuló együttműködés – pontosan ellentétes az evilági, hatás – ellenhatás elvén alapuló szembenállás alaptörvényével. „A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással,..” (Gal 5,17)

De nézzük, mit tudunk még meg a Szentírásban Isten országáról:

„A farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.” (Lk 17,20)

Tehát ha Isten országa „közöttünk” van, és mégsem érzékeljük, akkor az nem lehet egy anyagilag megfogható dolog. Akkor mégis, mi az ami közöttünk, emberek között van? VISZONY. Tehát „Isten országa” nem más, mint egy viszony. Mégpedig az evilágival ellentétes viszony, amelyben az emberek nem egymással szemben, hanem egymással együttműködve, szeretetegységben élnek. Vagyis nem önérdeken, önzésen alapú szembenállás, hanem szereteten alapuló együttműködés jellemzi ezt az országot.

Szent Jánostól tudjuk, hogy e viszony legfőbb jellemzője a szeretet. János odáig megy, hogy azt mondja: az Isten szeretet. Az Ő országa a szeretet-ország, más néven mennyország. Ez szenved mindmáig erőszakot, az erőszakosok által, akik a szeretet-ország törvénye helyett az anyagvilág törvényei szerint alakítják az emberi közösség életét.

„Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod…”. Amikor Isten országa eljön, akkor az emberek már nem a saját akaratuk, hanem a lelkiismeretük által az Isten akarata szerint fognak cselekedni. Ez már olyan lesz, mint a mennyország. A mennyország halvány előképe a menyegzőn születő új egység, melynek során két ember Istentől áldott szeretetegységre lép, és „egy test lesz kettő … többé nem két test, hanem csak egy.” Kettejük között is csak a viszony változik meg, és ezáltal képesek létrehozni egy magasabb szintű egységet.

A legmagasabb szintű egység az, amelyben Jézus a főpapi imájában így imádkozott: „Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, énbennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, …”. Lényegében ez a megváltás célja, ennek a nagy közösségnek, szeretetegységnek a létrehozásáért jött Jézus, ezért testesült meg az Isten fia, hogy tudniillik istenlétre vezessen bennünket.